15 évesen talál a padláson egy régi kamerát, továbbá vásárol magának egy könyvet, amiből az alapokat elsajátítja. Nővéréről készítette első fotósorozatát az ablak fényénél, amit később saját kezűleg hívott elő. Az előhívás olyan varázslat volt a számára, ami végleg megpecsételte a sorsát. Egyre több időt és pénzt áldozott kedvenc hobbijára. Barátait, ismerőseit és családtagjait is előszeretettel fotózta. Fiatal korától tanulmányozza az előhívást, a különböző gépek felépítését: karrierjét már saját tervezésű kamerával kezdi. 

Mérnöknek tanult Drezdában, de mégis fotográfusként kezdte el a pályafutását 1930-ban Párizsban. 

A dolog úgy történt, hogy csak rövid időre ment Párizsba, mivel húga beleszeretett egy franciába és meglátogatta őt. Végül olyan rendkívüli hatással volt rá ez a nyüzsgő, művészettel teli város, hogy 1934-ben Montparnasse-ban alapítja meg saját portréfotó műtermét. Halsman egyedi stílusa, merész emberábrázolása gyorsan elnyeri az emberek tetszését, és komoly rajongótábort szerez magának. Nem csak magazinoknak dolgozott, hanem könyv illusztrációkat is készített és divatanyagokat is fotózott. Emellett pedig privát, civil embereknek is dolgozott.

1936-ban Franciaországban már az egyik legismertebb portréfényképészkét tartják számon.

1940-ben viszont egy drámai fordulat állt be az életében és karrierjében, amikor Hitler csapatai megszállták Párizst. Amerikába akart kivándorolni, de állampolgársága miatt nem kaphatott vízumot. Végül Albert Einsteinek köszönhetően sikerült engedélyhez jutnia és 1940-ben megérkezett New Yorkba egy darab bőrönddel és a nyakában egy fényképezőgéppel.

Albert Einstein, 1947

Amerikai karrierjében az áttörést annak köszönheti, hogy találkozott Connie Forddal és egy fotósorozatot készített neki. Az elkészült fotókat publikálták és itt figyelt fel Elizabeth Arden az amerikai zászló előtt készült portrékra. Egy országos kampányt akartak indítani a Victory Red rúzs számára és ezt a képet kívánták felhasználni hozzá.

Connie Ford 1941.

Salvador Dalival 1941-ben találkoznak legelőször New Yorkban és ezzel közel 37 éves barátság és közös alkotási folyamat veszi kezdetét (bővebben erről itt olvashatsz), amely során energikus, dinamikus és kreatív képanyagok születtek.

Dalí Mona Lisa 1953.

Közös szürreális alkotásuk a Dalí Atomicus című fotó, ami közel 26-28 próbálkozást kívánt, mire a végeredmény megszülethetett. A trükk a felvételben annyi, hogy nem volt trükk. Előre megtervezett és következetesen végrehajtott folyamaton mentek keresztül, mire elkészült a kép (Halsmant egyébként Dalí Leda Atomica című képe ihlette meg ennek a fotónak az elkészítésére, ami a sarokban látható is). Íme:

 Dalí Atomicus 1948.

Salvador Dali Lena Atomica 1947-1949.

1948-ban megszerzi az amerikai állampolgárságot.

1950-ben kezd el egy "ugrálós" képsorozatot, ami az egyik "védjegyévé" vált. Már pedig ezek a kreatív, energikus képek a fotótörténet szerves részévé váltak.

Richard Nixon 1955.

1951-ben csatlakozik a Magnum Photo ügynökséghez.

Salvador Dalíval közösen elkészítették a Dalí bajusza című könyvet 1954-ben, ami egy fotós interjú volt. Különleges és szürreális fotókon túl színfalak mögötti képeket is tartalmazott, amelyek leleplezték a kulissza titkokat.

1958-ban egy felmérés eredményeképpen a "világ tíz legnagyobb fotográfusa" közé sorolták be Irving Penn, Richard Avedon, Ansel Adams, Henri Cartier-Bresson, Alfred Eisenstaedt, Ernst Haas, Yousuf Karsh, Gjon Mili, és Eugene Smith mellé.

Kiadja a Jump címre hallgató könyvét (1959), amit addigi ugrálós fotóit tartalmazza. Az anyagban olyan személyek szerepelnek, min Richard Nixon, Salvador Dalí, Brigitte Bardot, Sophia Loren, Grace Kelly, stb.

Audrey Hepburn, 1959

"Amikor az ember valakit arra kér, hogy ugráljon, az illető figyelme az ugrásra összpontosul, és ezáltal az összes álarca lehullik, és ekkor a valódi embert ismerhetjük meg" Philippe Halsman

Élete során szinte megszámlálhatatlanul sok magazinban és címlapon szerepeltek a fotói. Jól mutatja a publikációi számát, hogy csak a Life Magazinban 101 alkalommal volt a címlapon munkája többek között olyan személyekkel mint Alfred Hitchcock, Judy Garland, Winston Churchill, Marilyn Monroe, Dorothy Dandridge, és Pablo Picasso.

Woody Allen, 1969

1979. június 25-én halt meg New York City-ben.

Halsman fotóinak népszerűsége halálát követően sem csökkentek. 2013-ban a világhírű Jumpology fotózorozatából Marilyn Monroe képe 100 ezer dollárért kelt el!